Szibériai lapok szerint a Roszgvargyija egyik alakulatává vált a Wagner, amit Prigozsin fia vezet
Az orosz nemzeti gárdának is nevezett fegyveres testület közvetlenül Vlagyimir Putyinnak felel.
Az orosz nemzeti gárdának is nevezett fegyveres testület közvetlenül Vlagyimir Putyinnak felel.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Belassult az ellentámadás, a helyzet már az első világháborúra hasonlít, véli Valerij Zaluzsnij. Beismeri, elszámolták magukat: már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség szerinte bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak, ám Putyinnak viszonyítási pont az, hogy a két világháborúban több tízmillió volt az orosz áldozatok száma.
Ez nagyjából két hónapnyi háborúra elég jelenleg Ukrajnában.
Az Európai Tanács elnöke szerint nemcsak Magyarországnak, hanem több tagállamnak is megvannak a saját csendes, de nagyon határozott különutas álláspontjai.
Vlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be a Szfera nevű műholdprogram indulását – csakhogy ekkor még nem ez volt a hivatalos neve. Mire azonban visszaért a Kremlbe, a Roszkoszmosz vezetője, Dimitrij Rogozin intézkedett, hogy biztosan ne az elnök tévedéseként emlékezzen rá senki.
Korábban még az oroszok szerint az ukránok hibája volt a pogrom.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kölcsönös érdek ismét egymás mellé sodorta Oroszországot és Észak-Koreát, mely utóbbit Moszkva a Szovjetunió szétesése után magára hagyott.
A francia jobboldali lap szerint a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban lépi át a vörös vonalakat.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.
A brit lap cikke megszólaltatja Krekó Péter politológust is, aki szerint a miniszterelnök próbál hídfő lenni a Kelet és a Nyugat között, maximálisan kihasználva az előnyöket mindkét irányban, noha egyre egyértelműbb, hogy ez lehetetlen az adott geopolitikai körülmények közepette.
Úgy tudjuk, a miniszterelnök jelezte azt is, hogy a találkozó nem az ő kezdeményezésére jön létre, de az elől kitérni nem volt lehetséges.
Az orosz légierő aktív harci cselekményekbe kezdett szerdán, és négy bombát dobott le a térségben.
A lap véleménycikke szerint a pekingi Putyin–Orbán-találkozó után a válasz egyértelmű. Az EU-nak pedig a szöveg szerint minderre úgy kéne visszavágnia, hogy megtagadja Magyarországtól az unió soros elnökségét.
Az Európai Parlamentben fokozódik az ellenállás az EU-s pénzekre vonatkozó esetleges megállapodással szemben, írja a Süddeutsche Zeitung. A Neue Zürcher Zeitung Szerbia EU-tagsági esélyeit latolgatja. A Wall Street Journal szerint Kína esetleges Tajvan elleni támadása minden eddiginél súlyosabb válságot eredményezne. A Times szemleírója aláhúzza, a gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az emberben legyen szép minden – Ványa bácsi Asztrov doktorának mondását adta második regényének címéül a német Sasha Marianna Salzmann. A Margó Fesztiválon a múlt héten Budapesten járt író ukrán földön élt négy nő megrázó történetét meséli el.
Brüsszelben hetek óta csiszolják a tervet, hogy Budapest kapjon 13 milliárd eurót a befagyasztott alapokból, ha cserében beadja a derekát Kijev megsegítése ügyében. Bár amióta a Putyin–Orbán-páros a múlt héten zárta a sorait, ismét csak kétségek merültek fel, mármint hogy mennyire keresztülvihető az EU ötlete, írja a lap két szerzője.
A magyar miniszterelnök pekingi útját korábban negatív jelzőkkel illette Kaja Kallas észt miniszterelnök is.
A francia elnököt nem sokkolta, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország miniszterelnöke első (és máig egyetlen) nyugati vezetőként tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Orbán sem tárgyalhat semmi olyasmiről, ami aláásná az EU-s álláspontot.